A „modern” világ megkövetel egy csomó viselkedési formát. Legalább is azt hisszük.

Mindenki otthonról hoz egy adott mintát. Ez általában a szülői minta. Azt tesszük, amit otthon láttunk a szüleinktől, akkor is ha megfogadtuk, hogy nem azt tesszük. Nagyon tudatosnak kell lenni ahhoz, hogy ezt be tudjuk tartani. Nagyrészt nem sikerül.

Elvárják otthon és a társadalom, hogy végezzünk el egy jó iskolát talán egyetemet. Mert akkor majd nagyon jó lesz. Hát nem lesz jó!

Akkor lesz jó, ha azt tesszük amiért leszülettünk erre a Földre. Mindenkinek egyéni útja van. Nem lehet mindenki ugyanolyan. Pedig az iskolában ezt várják el. Ugyanazt tanulja mindenki, ugyanúgy kérik számon.

Einsteinnek volt erre egy nagyon jó mondása: Ha egy halat aszerint ítélsz meg, hogy hogyan tud fára mászni, egész életében hülyének fogja tartani magát.

Tehát mindenki egyedi. Ez a legfőbb tétel, amit mindenképp tudni kell. Úgy is írhatnám, hogy légy önmagad.

Megfelelésből vagyunk jóba a szomszéddal?

Volt már olyan, hogy mikor mentek hozzád vendégségbe, a vége felé már jobban örültél volna, ha már hazamennének. Ilyenkor megmondod azt amire valóban gondolsz, vagy „kedveskedsz” tovább, mert azt illik, azt várják el.

Ez a nemet mondás tudománya.

Ha mindenkinek eleget teszünk, akkor szeretni és becsülni fognak minket? Hát nem!

Persze a nemet mondást először magunkon érdemes gyakorolni. Egy kiváló példa erre a hétvégi bulizás, sörözés, főzés… Mindegy minek hívjuk. Ha tudod, hogy van egy fontos dolgod, amit meg szeretnél csinálni, de közben csörög a telefon. Beleszólnak: eljössz ide és ide?
Az a vizsga. Tudsz nemet mondani, vagy inkább megfelelésből elmész. Ilyenkor mondod magadnak: nem akarom megbántani. De belül érzed, hogy az lett volna a helyes döntés, ha teszed a saját dolgod. Később emiatt bűntudatod is lehet. Pedig volt választási lehetőséged! Te hoztad meg a döntést, csak Te vagy érte a felelős!

Köszönettel: Piri Balázs

Fényes-Ég